Mingalaba avagy üdv Burmából

Yangoon

Mingalaba! (burmai köszönés)

Hihetetlen az ország, most épp egy hekkelt rendszeren keresztül tudtam megnyitni az email címem, és külön ki kellett jelölni és bemásolni tieteket. Tegnap előtt este szétváltunk az újdonsült magyar cimbiktől. Közös sörözés a busz indulása előtt, majd lenyírattam a hajam. Tegnap reggel 8-ra értem ide. Burmában nincs ATM, se Western Union, tehát kicsit meg voltam lőve.

Ismét Bangkoki levegőt szívok

Koh Chang - Bangkok

Ismét Bangkokból írok nektek. Holnap magam mögött hagyom Thaiföldet, és áttelepszem Burmába. Kis csapatunk nagyon jó hangulatban töltötte el az elmúlt 5 napot Koh Changon. Rengeteg úszás, a sziget teljes körbemotorozása és hatalmas kajálások.

Attila befizetett egy búvártanfolyamra, és 5-öt merült. Az utolsónál gondok merültek fel a reduktorával, ömlött kifelé az oxigén, és pár másodpercig levegőt sem kapott, de aztán az oktató megszerelte.

Koh Chang a paradicsom

Kanchanaburi – Koh Chang

Halihó mindenkinek!

Ismét rengeteg dolog történt velem, és mar lassan egy hete magyarokkal utazom.

De hol is hagytam abba, érkezés, kemping. Még le sem ültem, de már a kezembe adták a gyógyteát. Óriási füves rész, Kwai folyópart és nagy zöldségeskert.

A tulaj hölgy közli, hogyha kell zöldség a kertből, csak leszedem, és a konyhát is használhatom, vagy akár ők megfőzik nekem.

Kwai folyó partján

Kanchanaburi

Koh Phangan – Koh Tao – Bangkok - Kanchanaburi

Bocsika mindenkitől. Tegnapot ígértem, de összefutottam Bangkokban 3 magyar sráccal, és velük mulattuk el az időt.

Na, hol is hagytam abba. Megvolt a vízum, és a hajón Koh Phanganra tartva magyar hangokra figyeltem fel. 10 magyar, de mostanra már 35-en lehetnek, ha minden igaz. Győri "vállalkozók" kopasz kigyúrt formák baráti társasága rándult át Thaiföldre, 3 hétre. Eldumálgattam velük, de nagy barátságok nem alakultak ki.

Minden út Bangkokba vezet

Bangkok

Koh Samui – Koh Phangan

Sziasztok!

Ismét nem untam halálra magam, és peregtek az események. Hol is kezdjem (folytassam). Koh Samuiról annyi még kimaradt, hogy ugye mocink volt és Lucassal elhatároztuk, hogy felmegyünk Samui csúcsára, a kilátópontra. Ez még egyszerű volt, bár az út vége igen hepehupás. A kilátóból kilátás nem volt, csak a környező pár ösvényre, sejtettem, hogy nem kellett volna tovább folytatni a túrát, de mégis mentünk.